ANGYALI MESE

Kicsi angyal könnye pereg

vigasztalja égi sereg.

Elveszett a glóriája

egyik felhőn sem találja.

Ezüst fényű, kicsi ékszer

viselése sosem kényszer.

büszke volt rá nagyon-nagyon

értéke nem kincs vagy vagyon.

Hold sugárból éjjel szőtte,

szeretete fogta össze,

fényét tiszta lelke adta.

Vigyáz reá, megfogadta!

...és lám, mégis nyoma veszett!

Szégyen, hogy mindez megesett!

Hol lehet most?- kérdi ríva,

társaira tekint sírva.

Kutat szemük messze nézőn,

szól az egyik együtt érzőn:

Talán leesett a Földre.

Rosszul tetted a felhőre.

Kicsi angyal egyet gondol,

megmenekül tán a gondtól,

alászáll most, le a Földre,

glóriáját megkeresse.

De a Földön merre, hova?

Mennyit kell kóborolnia?

Melyik utat is szeresse?

Hagyja, hogy szíve vezesse!

Könnyem potyog, lábam fárad,

nem láttad a glóriámat?

Így kérdez meg minden embert,

de glóriát senki nem lelt.

Lován léptet szelíd lovag,

kész elűzni a gondokat.

Vidám szívű, de magányos,

ahogy ez már hagyományos.

Ha valaki sír, meghallja!

Tudja, ezt Ő nem hagyhatja!

Keresi, hogy hol segítsen,

bánat már ne keserítsen!

Kicsi lány ül az út szélén,

könnye csorog fehér ingén.

Lehajol hát szelíd lovag:

Meséld el a gondjaidat!

Angyal voltam fenn az égben,

boldog voltam, vígan éltem.

Minden bajtól védett... az ám...

fejemen a szép glóriám!

Elveszett, most mit tehetek?

Boldog most sosem lehetek?

Hordjam folyton bánatomat?

Nem látják már mosolyomat?

Szelíd lovag átöleli,

simogatja, becézgeti:

Ne sírj édes, kicsi angyal

megbirkózunk minden bajjal!

Én megóvlak, megvédelek

s nem kell más, csak szereteted.

Lelked tiszta, láttam rögtön,

boldog leszel itt a Földön!

Mosolyog már kicsi angyal,

nem törődik már a bajjal.

Kinek kell a glóriája,

ha lovagját megtalálta?

A mesének ezzel vége,

meghallgatni tán megérte.

Ha jól figyelsz megtalálod

sorok közt a tanulságot.

Kincseidet elvesztheted,

de őrizd a szereteted!

S könnyeiden át meglátod

Ki hozza a boldogságod! 

Szép vers

Valahol az égen...

Valahol az égen, van egy

fényes csillag,

Iránytűje lehet a mesés

angyaloknak.

Hogy merre is van, azt

senki sem tudja,

De biztos, hogy van, hisz

mesélnek róla.

Mesélik még azt is, ha

távozik egy élet,

Születik egy angyal, s

benne újra él a lélek.

Mert angyalok leszünk, csak

még nem tudunk róla,

De így van, én tudom, hisz

valahol meg van írva.

Újra élünk ott fenn, kikkel

régen találkoztunk,

Anyákkal, apákkal, s kikkel

együtt randevúztunk.

Együtt leszünk ismét, s még

jönnek utánunk,

Kiket egyedül hagytunk a Földön,

de innen fentről látunk.

Látjuk azt, mikor a

temetőbe mennek, 

S sírunkra egy-egy virágot

letesznek.

Könnybe lábad szemünk, ha

könnyeiket látjuk,

De innen fentről vigyázunk majd rájuk.

(Ismeretlen)

Ne add fel! 

Ha elromlik minden, mint megesik néha 

Ha utad csak hegyre föl vezet a célba, 

Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol 

Nevetnél bár, de sóhajtozol, 

Ha úgy érzed, a sok gond leterhel, 

Pihenj, ha kell - de soha ne add fel. 

Az élet furcsa dolgokra képes, 

Ilyesmit párszor mindenki érez, 

Számos hiba épp azért történik, 

Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig. 

Ne add fel hát, ha lassan is haladsz 

A siker talán már csupán egy arasz. 

A cél sokszor nem oly távoli, 

Mint tétova ember balgán képzeli, 

Sokszor a küzdő nem várja meg, 

Hogy megnyerje a serleget, 

És túl késő, mire belenyilall, 

Hogy mily közel volt a diadal. 

A siker a kudarcnak fordítottja - 

Kétség fellegének ezüst árnyalatja - 

És nem tudjuk, mily közel a siker, 

Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el; 

Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás - 

Ha húz még az ág is, harcolj tovább! 

/ismeretlen/

Szép vers

"Ne sírj, ha az élet fáj,

Ha a bánat a szívedbe váj.

Ne sírj, ha érnek csalódások,

Ha szertefoszlanak gyönyörű álmok.

Titkold el szíved szenvedését,

Ne halld a sors gúnyos nevetését.

Szép szemed hiába könnyes,

Sírni lehet, de nem érdemes.

Valóság lesz minden édes remény, sok álmunk,

Mely ott él a szív rejtekén.

Az élet tárt karokkal vár,

Hogy szép lesz-e, csupán, csupán rajtad áll!"

( szerző ismeretlen )

Ezt a csodálatos verset nagyon régen kaptam .

Sajnálom, hogy nem tudom ki a szerzője, hisz megérdemelné a neve ki írását!!